Utazás 2. nap, Róma folytatás

A Szt. Péter tértől a megbékélés vagy minek az útján átvonultunk az Angyalvárhoz. Bemenni nem volt idő, úgyhogy csak kívülről csodáltuk meg, meg a hídon lődörögtünk.

Innen tovább sétáltunk szűk ksi utcákon, vissza a metróhoz. Elhömpölyögtünk a tömeggel, megint volt 1 átszállás, és a Colosseum megállónál szálltunk le. Feljőve már lestem hol lehet a Colosseum, erre hirtelen ott találtam magam szemben vele, az út túloldalán magasodott.
Nagyon fáradt voltam már, pedig még volt hátra pár célpont, de nem voltam egyedül, az egész csoport ki volt purcanva. (nagy részük idős, nyugdíjas)
A vezetőnk is észlelte a csapat kimerültségét, úgyhogy a Colosseum előtt hosszan beszélt, mi meg mint s verebek, végig ültünk a kis korlátocskán. Mikor már kicsit erőre kaptam, csináltam pár képet, voltak ott parkoló pacik is.

A Colosseumtól sétáltunk tovább, a Fórum romanum felett, a túloldalon is volt egy fórum, ha jól emlékszem az Augustus. Ahányszor megálltunk mindig ledobtam magam valahova, így egész jól átvészeltem a gyaloglást.
A Victor Emanuel emlékművel szemben szélnek eresztette a csapatot 1 órára, hogy együnk, igyunk, fagyizzunk, üljünk.

Anyu berángatott az első fagyizóba, leültünk, és rendeltünk fagyit. Szép kehelyben hozták, volt rajta tejszín, mindenféle ostyák, jól nézett ki. Nem volt olcsó, de fincsi volt, hideg, és ültünk.
Utána kivánszorogtunk a találkozóhelyre. Én már kezdtem érezni, hogy leégtem és tán meg is bökött a nap kicsit.
Sétáltunk tova, kicsi utcákon ismét, és egyszer csak ott volt előttünk a Trevi kút. Itt is millióan tolongtak, megint volt 3/4 óra szabadidő. Egy darabig fent nézelődtem, de aztán leültem a kút szélére hűsölni, és néztem ahogy a rendőrök fegyelmezik a népet.

Vonultunk tovább, a Spanyol lépcsőnél már tényleg a végemet jártam, kikészült a derekam a sok ácsorgástól és meneteléstől. Szerencsére itt is el lettünk kicsit engedve. Felmentünk a lépcsőn, kattitntottunk párat, lődörögtünk kicsit, aztán leültünk a lépcsőre.

Persze itt is rengetegen voltak, és itt is parkoltak lovaskocsik.
Mikor megint összegyűlt a csoport, elhömpölyögtünk a metróhoz, át is szálltunk 1x, aztán futottunk a vonatunkra, előbb értünk az állomásra, mint a busz, aztán hazavitt minket.
A Pizza Navona kimaradt a programból, pedig eredetileg mentünk volna oda, de biztos a csoport fáradtsága miatt nem mentünk.
Vacsira kaptunk brokkolis tésztát. Nem vagyok brokkoli rajongó, de ez finom volt. Utána jött a csirke krumplival, végül pedig a mennyei narancs.