Mire leparkolt buszunk, nekiállt ömleni az eső, úgyhogy felesőkabátoztuk magunkat + esernyő, hogy fotózni is lehessen.
Elment vagy 15 perc azzal, hogy a csoport fele nyöszörgött, hogy ők aztán ilyen esőben fel nem gyalogolnak, inkább beállnak a sorba a buszokhoz kb. 300.-nak, akkor vezetőnk is elbizonytalanodott, hogy nem kéne szétszakadni, menjünk mi is busszal? Mondtuk ne, mert nagy a sor, nem fogunk felérni.
A tépelődést megunva többen elindultunk fel gyalog, közben a buszozni vágyók is elszivárogtak a buszra váró tömeghez.
A kastély nagyon tetszett kívülről. Belül nekem elég csicsás volt.
A kastély udvarán a sorunkra várva újabb vita robbant ki: menjünk ki a hídra a szakadék fölé szembe. Vezérünk mondta, hogy nem lehet, nincs idő, és időpontra megyünk a kövi kastélyba. A vége az lett, hogy engedélyezte a hídra menést, de mindenki érjen le 2-re a buszhoz. Ok, nagyon örültünk.
Sajnos nem volt idő feltúrázni oda, ahonnan az igazi, szép kilátás nyílik a kastélyra, be kellett érnünk pár kattintással a hídról, ahol mondanom sem kell milyen irgalmatlan tömeg volt. Kicsit megszeppentem, mikor ráléptem az első, ázott deszkára, és behajlott elég rendesen, de láttam, hogy mindenki vidáman tolong, és ilyen apróság senkit nem zavar, úgyhogy tovább mentem.
2 kedves útitársnak sikerült jól eltévednie és elkésnie, pedig még útba is igazítottam őket, így késve értünk a következő kastélyhoz.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése