Első nagyon csúnyán elrontott napom:
Már a starttól sikerült bénán átkelnem a dimbi-dombi bokros részen, uh nem oda jutottam, ahova akartam, közben a jelölésekbe is belezavarodtam, hogy mi bánya, mi sima letörés..... Szóval már ott szerencsétlenkedtem az erdőben, mire meglett a pont. A pontnál útbaigazítottam egy elveszett hölgyet, közben össze-vissza rohangáltak körülöttünk mások. Bevetettem magam én is az erdőbe, mert nem volt más lehetőség, szerencsére megláttam a dombon lévő vadászlest, így volt mihez viszonyítanom, viszont odébb a fák közt már nem látszott, uh csak tájolóval mentem, kerülgettem a fákat, persze sikerült is az irányt elveszítenem, nem teljesen oda jutottam, ahova akartam, de egy kis keresgéléssel meglett a 2-es pont. Innen szépen kocogtam a 3-as irányába az egyenes úton, de már az első harmadában elbizonytalanodtam, mert mindenki berohant jobbra az erdőbe, én viszont a jóval odébb lévő vadászlest tűztem ki azonosítandó tájékozódási pontnak. Végül csak tovább mentem az általam gondolt irányba, az utak nem igazán úgy voltak, ahogy látszott a térképen, viszont megtaláltam sunyin eldugva a vadászlest, erről tájoltam ki magam a füves, dombos részre. Itt viszont megint nem tudtam teljesen pontosan, hogy hol vagyok, uh lecsorogtam az úton a legközelebbi dombig, arról tájoltam be magam a pontra, meg is lett. A 4-es vadászles melletti pontra úton mentem, ezzel nem volt gond. A gond ott kezdődött, mikor megpróbáltam nem úton menni, a 4-esről az 5-ösre. :P :D Átvágtam egy bányán, előtte tájoltam, de a talaj és a növényzet miatt megint kerülgetnem kellett, és szépen el is mentem a kijelölt irányról, bár még jónak gondoltam nagyjából. (helytelenül) Gyanús volt, hogy többen elszaladtak jobbra, de én csak csörtettem át a dzsindzsán, és kiértem egy szép bányába. Ismét gyanakodtam, hogy a térkép nem jelöl egyértelmű nagy bányát, de gondoltam csak én nem tudom jól értelmezni a jeleket, meg amúgy is sunyi módon ott van levágva a térkép, biztos jó lesz ez..... Mindenki szembe jött, de még ez sem vehető rossz jelnek, hisz sok különböző pálya van. Az első útelágazásnál viszont határozottan felerősödött az az érzésem, hogy rossz helyen vagyok, mert nem volt jobbra elágazás. Mindegy, még ezt is kimagyaráztam, hogy biztos kicsit máshogy van a térképen az út, lefutottam még 1 bánya félébe, találtam nedves foltot az úton, ami a térképen is jelölve volt, jobbra bent ahol az 5-ös számú rókavárat kerestem, találtam is 2 rókavárat, minden stimmelt, de valahogy mégsem volt jó. Bebarangoltam vagy 2-3 dombot szúrós növények közt, aztán vissza az útra, kicsit elmentem még tovább, találtam egy kereszteződést, na itt már végképp beláttam, hogy nem vagyok jó helyen, viszont egy szép bányába jutottam, ezt meg is örökítettem .
Elindultam vissza a 4-es ponthoz, hogy a biztos helyről újra tájoljak. Út közben találtam 2 nénit, magyarul társalogtak, uh megkérdeztem hol vagyunk, nagyon kedvesen megmutatták; én megállapítottam, hogy nagyon elnéztem, és lementem a térképről. Közben kiderült, hogy Ők is arra a pontra mennek, és nekik olyan térképük volt, amiről nem voltak leszeletelve az azonosítható bányák és vadászlesek, mint az enyémről..... Szóval meglett Velük az 5-ös, innen egyedül mentem, a következő vadászlesnél útbaigazítottam egy 2 magyar és 1 svéd versenyzőből álló idősebb csoportot, és egy pici útelágazás elnézéssel megtaláltam a 6-ost. Na itt jött a dilemma, hogy jobbra vagy balra kerüljem -e meg ezt a dombos, dzsindzsás részt. Azt kizártam, hogy ilyen sokat átmenjek keresztben mindenen, hisz még rövid távon sem nagyon tudok irányt tartani, ennyinél valahol tök máshol fogok kikötni. Végül is ezen az úton mentem tovább, mindenféle levágás nélkül, mert nem tudtam hol van áthatolhatatlan szúrós dzsindzsa. Nagyon elfáradtam, mire végre elértem a 8-asra, ettől még feljebb kellett menni a 7-esre, amit természetesen túlkomplikáltam, tutira vettem, hogy ott lesz fent a domboldalban valamelyik szikla, kínlódtam a meredeken csomót, mire elértem egy sziklás letöréshez, és akkor láttam, hogy milyen hülye vagyok, az útról simán csak be kellett volna ide jönni, nem is kellett volna dombot mászni. Viszont ebből az irányból alig bírtam leküzdeni magam a sűrű bokrok és fák közt a pontra. A 8-ast már ugye megtaláltam korábban, most dugókáztam is. A 9-es meglett jól, közben már felhívott barátosném, hogy élek -e még, mert Ő már megfagy a célban. A 10-es már közel volt, és innen csak be kellett szaladni, de olyan hülye meredeken oldalvást, hogy nem voltam hajlandó futni, még lépésben is veszélyes volt, uh mindig félre is álltam, mikor valaki robogott hátulról.
2. nap egész jól mentem:
A start után mellém szegődött egy kisfiú, kérdezte melyikre megyek. Mondtam 121, mondta Ő is, és elszaladt előre. Én is kocogtam kicsit, és elértem azt az elágazást, ahol balra terveztem kanyarodni. Oké, de a kisfiú már egész messze elszaladt egyenesen. Megnéztem megint a térképen, ez kellett, hogy legyen az elágazás, uh bementem balra, az erdőben megláttam szemben a vadászlest is, tehát jó helyen voltam, a pont is hamar meglett.
A 2-es pontra is szépen elkocogtam az úton.
A 3-asnál a nyiladék nagyon sunyin be volt nőve, alig látszott, de átvergődtem a pontra.
Onnan vissza a nyiladékon a 4-es irányába, de itt is annyira be volt nőve, hogy nem lehetett végigmenni rajta. Volt egy kis ösvény, de az nagyon kerülő lett volna, gondoltam itt az ideje ismét a dzsindzsán átvergődést próbálgatni, itt nincs olyan nagy táv, nem tudok nagyon elkeveredni, úgyhogy nekivágtam.
A kis tisztásokhoz tudtam magam viszonyítani, bár többször le kellett térnem az irányvonalról, mert áthatolhatatlan bokortömegbe jutottam, csak bizonyos helyeken volt csapás, viszont a ponttól kb. 10 m-re értem ki az út mellé, úgyhogy nem is néztem el nagyon :)
Az 5-ösre úton mentem, az könnyű pont volt.
A 6-os már rafináltabb, mert a kis dimbes-dombos, füves részen volt több becsapós ösvény, de a vadászlesekhez meg fás részekhez jól lehetett igazodni.
A 7-esre először úton indultam el, és ahol a két mező összeért, ott felmentem a dombra egy vadászleshez, gondoltam majd innen lemegyek a vastag útra át mindenen, így rövidebb leszek. Igen ám, de egy teljesen áthatolhatatlan, széles bokorfalhoz értem, pinduri vadcsapások voltak benne, de még guggolva is esélytelen volt azon át törpejárásozni, úgyhogy kicsit mennem kellett, mire találtam egy részt, ahol át tudtam verekedni magam. az úton már nem volt gond elmenni a 7-esig.
Innen is betájoltam, hogy jó irányba menjek, mert majdnem ellenkező irányba indultam el :) , felmásztam még egy meredek dombra a 8-ashoz, ami egy vadászles tövében volt,
a 9-es a cél mellett, és aztán töprengtem vagy fél percig, hogy vajon merre kell bemenni a célba, de bejutottam :D
Mindent összevetve a 2. nap jobb volt, nem tévedtem el, magamhoz képest egész sokat futottam, az időm is egész jó lett :)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése