Mivel 2 napos verseny volt, nem mertem Br-ben indulni, gondoltam majd ellötyögök a C pályán. Aha, a C pálya sem a szokványos C szint volt, hanem több helyen inkább Br-re emlékeztetett.
Első nap nem vittem túlzásba a futást :P a telefonomon lévő gps-es, sportolást rögzítő programot próbáltam működésre bírni, nem sok sikerrel, uh át kellett váltanom a kevésbé szimpatikusra.
Az első pontok nem voltak nehezek, viszont már a 2-esről 3-asra menet szembesültem vele, hogy át kell vágnom az erdőn, amit nem igazán szeretek, mert béna vagyok benne, és el szoktam keveredni :)
Azért ez még nem volt egy vészes dolog, követtem egy árkot a biztonság kedvéért, viszont a szúnyogok felfaltak közben.
3-as 4-es pont könnyű volt, az 5-ösre menet viszont egy bácsi megpróbált akaratán kívül eltéríteni :D Szerencsére félúton az erdőben kapcsoltam, hogy nem jó fele megy szerintem, eléggé le is maradtam tőle, mert nagyon fürge bácsi volt. Utána kiabálni már nem tudtam, meg amúgy is, hol vagyok én egy profibb tájfutóhoz képest, lehet jó irányba megy, és én néztem el a térképet. Így én elmentem arra amerre gondoltam, hogy lennie kéne a pontnak, és meg is lett. Mikor már félúton voltam a következő felé, akkor jött szembe a bácsi, hogy elment rossz felé :)
Viszont a 6-os pontról már muszáj volt átmennem teljesen út meg minden irányzék nélkül a 7-esre. Az ilyet nem szeretem, mikor megyek az erdőben, mindenhol egyforma fák.... mindig eltévedek, épp ezért lassan de biztosan haladtam, tájoló kézben, 10-15 m-enként kinéztem magamnak egy fát, vagy bármit, amit tudtam követni, és így nagy megdöbbenésemre, jó helyen lyukadtam ki, viszont ez egy olyan meredek völgy volt, hogy kicsit nézegettem, merre kéne menni. A pozíciómból elég mászhatatlannak tűnt a másik oldal, ahol fel kellett volna menni, de jött pár kislány, és feljutottak, ezen felbuzdulva én is átmásztam.
Nagyon örültem, h M meggyőzött: a szárazság ellenére vegyük fel a szöges cipőt.
Itt volt ez első olyan pont, ahol megálltam hosszan bámészkodni.
Utána sűrűbb erdő következett, itt csak sétáltam, féltettem a lábamat.
A következő pont megtalálásában a szerencse is közrejátszott, de alapvetően jó fele mentem, ez már nagy haladás :D aztán jött megint kedvencem: fától fáig séta át az erdőn keresztbe.
Azt gondoltam, hogy a 9-es ponttól már sima ügy lesz, de a pálya végén valahogy nem stimmeltem a térképpel, és bekeveredtem a dzsindzsába többször, de végül sikerült bejutnom :)
2. nap sokat mentünk a startig felfelé, uh kedvemre bámészkodhattam :)
A pálya eleje mondhatni, hogy C szint volt, de aztán megint jöttek a sunyi dolgok.
A 4-es pontról az 5-ösre gondoltam majd megyek a vastag úton, fel jobbra az egyik utacskán, és pikk pakk meglesz a pont. Igen ám, de nem voltak utak jobbra, és a nem teljesen jó távolság belövő képességemmel is már éreztem, h rég kellett volna útnak lennie, már lejtett a terep is, uh gondoltam egy merészet, és tájolóval elindultam kicsit átlósan vissza a felsőbb útra. Megint ügyi voltam, mert majdnem egyenesen rámentem az 5-ös pontra.
6 könnyű volt, a 7-esnél viszont többször eltévedtem, útbaigazítást kértem egy kisfiútól, meg később egy fiatalabb nőtől, de alig találtam meg, utána meg arra az útra keveredtem vissza nehezen, ahonnan jöttem.
Mivel a 8-as pontot már korábban felfedeztem, azzal nem volt gond :D
Innen pedig már szépen begyűjtöttem mindent, és megint kalandoztam kicsit a pálya végi dzsindzsában, és nagyon ügyi akartam lenni, h lefutok a célig, de többször majdnem bokatörést szenvedtem a betonkemény, nagy fűcsomókon, uh hamar felhagytam még a kocogással is, és lesétáltam. Így is eléggé fájt a bokám, ez nem tett jót neki, uh szinte besántikáltam a célba :P
2. nap amúgy magamhoz képest egész jól mentem, és hatalmas megdöbbenésemre összesítettben valahogy 3. lettem :) :) :)
