2013. június 28., péntek

képek Hévíz, Zamárdi









Hévíz

Hévízen nagy nehezen megtaláltuk a keresett utcát, és megpillantottuk a hotel nevét, már csak kb. 20 m választott el minket a bejárattól, erre összeütköztek előttünk. Egy teherautó rátolatott egy kisbuszra.
Ott dekkoltunk vagy 15-20 percet, kért tőlünk biztosítós papírt a mikrobuszos, mert sem nála, sem a kamionosnál nem volt. Nálunk szerencsére 2 volt, úgyhogy 1-et odaadott anyu.

Miután a rendőr odébb vezényelte őket, végre bejutottunk a hotelhez. Némi adminisztráció után feljutottunk a szobákba. Elég retros volt, de tiszta, úgyhogy gondoltam pár napig kibírom ezt a nekem nagyon nem tetsző stílust. Mint kiderült, ez valami munkás szálló volt régen, és abból lett hotel.

A recepción kaptunk térképet, kinéztem pár helyet ahova el akartam menni, és béreltünk 2 bringát apuval. Egy kis kajálás után nekivágtunk. Én olvastam a térképet, hogy ne essek ki a gyakorlatból :)

Először Egregyre vagy ilyesmi nevű helyre mentünk, ahol van egy temető, középen egy régi templomkával.


Innen már látszott a következő fő célunk is, a kilátó. Jó messze volt, apu nézett is rám: komolyan oda akarsz menni? Hát persze!

A kilátó előtt útba ejtettük a római kori romkertet. Inkább nevezném római kort idéző, új építésű kertecskének. Szép volt amúgy. A "romok" mellett volt egy kutya szobor egy érdekes kő ajtóban. Leginkább ez tetszett.


Utána irány a kilátó. Fizetős volt, így apu passzolt, csak én másztam fel. Nem lifttel, mint a németek, hanem szépen gyalog a lépcsőn. Már az elején rám jött a tériszony, mert körbe is leláttam, meg a lépcsőfokok közt is. Már nem győztem hova nézni, keményen megküzdöttem magammal, mire felértem.
Először körbejártam belül, és utána kezdtem el kikényszeríteni magam a korláthoz, de csak pár fotó erejéig. Apu integetett lent, de én nem láttam, mivel nem mertem lenézni annyira.
Körbefotózás után leügettem. A tetején még 1x megtorpantam, mert onnan megint nagyon meredeken leláttam, de lejjebb már nem volt bajom, mert ebből a szögből a lépcsők közt nem láttam ki.
 







Kilátózás után visszabringáztunk Hévízre, körbetekertük a tavat, kicsit eltévedtünk, aztán szagot fogtam, nem is akármilyet, hanem lóét. Ha nem lettem volna úgy kifáradva, akkor leráncigáltam volna aput a lovardához, de így inkább visszabóklásztunk a szállodába.
Az eltévedésből kifolyólag átbringáztunk egy erdős részen. Tetszett ez a kis lightos terepbringázás.


Szállásra érve pihentünk kicsit aztán vacsiztunk.

Másnap fürdés volt tervbe véve. Azt kell hogy mondjam, baromi büdös az a tó. Jobban vonzott mellette az a szép kék medence, de sajna körbe volt kerítve.
Apuval körbeúsztuk a tavat, persze vittük a polifoam karikákat, nehogy kifáradva elsüllyedjünk. A közepére is beúsztunk a nagyon melegbe. Rettentő rossz volt utána kiúszni a hidegebb vízbe.
Megnéztem közelebbről is a szép tavirózsákat. Felfedeztem, hogy tévhitemmel ellentétben nem a levélből nőnek ki a virágok, hanem ők is lentről jönnek külön, mint a levelek.

Vacsi előtt még elmentem sétálni anyuékkal, de aztán külön váltam tőlük, mert ők arra akartak menni, amerre tegnap eltévedtünk, és onnan messze van a szállás gyalog nagyon, úgyhogy én átvágtam az erdőn, és fejből visszataláltam a hotelhez.

Utolsó nap még gyorsan megetettük anyuval a szúnyogokat a tó körül, mert meg akart mutatni egy érdekes fadarabot, utána meg sétáltunk kicsit a fás részen.


Hazafele megálltunk Zamárdiban a nővéreméknél. Itt is kattintottam párat. Volt egy kis viharka, de utána el tudtam bringázni és fotózgatni.